Végrehajtás helyett mi elérjük a megoldást a banknál

Jelzáloghitelét nehezen fizeti? Nem tudja már fizetni, esetleg felmondták a kölcsönét, végrehajtás alá került az ingatlana? Azonnal keressen jogi úton segítünk szót érteni a bankokkal.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII.
Törvény

8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény
alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.A PSZÁF
Felügyeleti Tanácsának 9/2006.(XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés
előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről

Magyarországon a rendszerváltás után az állami bérlakások magántulajdonba
kerültek, bérlakás építési program nem volt és azóta sincs.

Magyarországon a kereskedelmi bankok a tisztességtelen piaci magatartás és
a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvényben foglaltaknak
ellenére megtévesztő és egymást túllicitáló reklámhadjáratba kezdve
ösztönözték a lakosságot a „deviza alapú” hitelek felvételére. Gondolunk itt
a „CHF , japán yen alapon a 0% önerő, kezes és jövedelem igazolás nélkül”
kifejezésekre. A „deviza alapú” hitelek kamata, és havi törlesztő részlete jóval
alacsonyabb volt a forint hiteleknél, megfelelt a Magyarországon nem uniós
bérrel rendelkező lakosság, vállalkozások hitelfizetési tűrőképességéhez.

Amiről elfelejtették kiemelkedően tájékoztatni a magyarországi hitelfelvevőket legyen szó
lakás, autó vagy egyéb fogyasztási kölcsönről :

Idézzük dr. Szász Károly urat a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete elnökét:

„Amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett
fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt.
A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét,
és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-
import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.
Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és - eladási árfolyamok
alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert
úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek
ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi
műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."

A gazdasági válság hatására a magyar családok egyre nehezebben tudták
kifizetni a megemelkedett törlesztő részleteket. Egységes jogi szabályozás
hiányában- a kereskedelmi bankok saját belső üzletszabályzatuk alapján
alakítottak ki „adósvédelmi programokat, banki mentőcsomagokat, a magyar
állam bevezette az állami áthidaló kölcsönt”. Az adósokat arra buzdították,
keressen közös megoldást a bankkal a hitelfizetési nehézségek megoldására.
Ennek következtében „segítség képpen” a tőke tartozás csökkenés helyett-
tovább növekszik.

Hivatkozunk Dr. Szász Károly úrral a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezetének elnökével a
Népszavában 2010.09.25-én készült interjúban elhangzottakra

: „Megjegyzem a napokban volt nálam az egyik bank külföldi tulajdonosa a magyarországi
képviselőjükkel. Megkérdeztem a tulajdonost, létezik e náluk is egyoldalú szerződésmódosítás.
- Már a kérdést sem értette.”

Véleményünk szerint ezek a „mentő” konstrukciók ugyanúgy beleütköznek
mind a magyar, mind az uniós jogszabályokba-tekintettel arra, hogy a
hitelfelvevővel újabb egyoldalú kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket
írattak alá, egyoldalú kötelezettségvállalásról szóló közjegyzői okiratokkal
együtt- a banknak továbbra sincs semmi kockázata, illetve felelőssége az
ügyletben. A költségek az adóst terhelik, továbbá fizetési könnyítés esetén
a meg nem fizetett kamat és tőke –a könnyített időszak lejárta után újból
átszámításra kerül- az adós tartozása milliós nagyságrenddel növekszik.

A civilszervezetek, illetve hitellel rendelkező – az újabb hitelcsapdát
felismerő-civilek minden fórumon igyekeztek az erre illetékesek figyelmét
felhívni/ kormány és ellenzéki pártok, PSZÁF, Magyar Bankszövetség,
Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete, Gazdasági Verseny Hivatal, /-
figyelmeztetésüket, javaslataikat szinte nem is vették figyelembe, válaszra sem

A kormány csak az ingatlanok értékesítését tiltotta meg 2010.12.31.-ig !

méltatták sok esetben.

A civilszervezetek és civilek felhívták a Magyar Köztársaság mindenkori
kormányának a figyelmét arra, hogy a Magyarországon működő kereskedelmi
bankok –sokszor kétes ügyletekkel- behajtó cégeknek adják el a magyar és az
unió jogszabályokba ütköző semmis és tisztességtelen uzsora követeléseiket –
a családokat nem kímélve- kis gyermekeket és beteg idős emberek fekete autós
kigyúrt verőlegények rendőri segédlettel teszik ki otthonaikból.

194/2010.(VI.10.) Kormányrendelet

"Függetlenül attól, hogy egy ingatlanra devizában vagy forintban jegyeztek be
jelzálogjogot, az ingatlan végrehajtás alá vonható. Ezentúl bírósági végrehajtás
keretében is árverezhető az ingatlan, de a végrehajtó a lakóingatlan kiürítését
2011. április 15. utáni időpontra halasztja el. Fentiek alapján árverés 2010-ben
is tartható, de, ha a tulajdonos nem adja önként birtokba az ingatlant, a kiürítés
csak 2011 tavaszán foganatosítható. Egyébként bírósági végrehajtás keretében
az adós munkabére, egyéb ingósága is végrehajtás alá.”

Az árverezések tovább folynak, a behajtó cégek tovább működnek, a bankok
a behajtó cégekkel fenyegetik az adósokat, miközben jogszabályi háttér
hiányában az adósság tovább növekedik. A civilszervezetek és a civilek
kérték ezen botrányos árverezések és végrehajtások jogszabállyal történő
szabályozását – Kormányzati intézkedés nem történt.

A Kormány a „devizahitelesek” védelmében történő törvény meghozatala előtt egyeztetett a
civil szervezetekkel /akiknél a probléma valós szerződésekkel együtt lecsapódik/, javaslataikat,
illetve a civilek javaslatából semmi nem került bele a 2010. évi XCVI. törvénybe, amivel a
jelenlegi helyzet orvosolható lett volna.

- A törvény nem segít a már elárverezett, árverezés és végrehajtás alatt álló adósokon.

- A törvény nem segít azokon, akiknek tőke tartozása az adósvédelmi
programokkal és banki mentőcsomagokkal, állami áthidaló kölcsönnel, büntető
kamattal és „árfolyam változással „ követhetetlen összegűre emelkedett.

- az ötéves futamidő hosszabbításra eddig is lehetőség volt, a tartozás összege
megmarad-, a bank részére több kamatot fizet az adós.

- előtörlesztés: aki a havi törlesztő részletet sem tudja fizetni, bizonyára nem tud milliókat
előtörleszteni,

- a törvény nem rendelkezik a teljes hiteldíj mutatóról,- mely nem tartalmazza a hitelek kamat és
árfolyam kockázatát

- az egyoldalú szerződés módosítás nemcsak a kamat emelésre, hanem az adósra nézve
egyoldalú kockázat vállalásról szóló „mentő csomagokat-adósvédelmi programokat” is jelenti.

2010.05.21.

Idén 90 ezer devizaadós veszítheti el otthonát

Tömegesen járnak le az átütemezett hitelek

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete első ízben tette közzé negyedéves
kockázati jelentését. A tanulmány kiemeli: idén az adósok jövedelmi-pénzügyi
helyzete az év során nem javul, sőt, a munkanélküliségi és a vállalati csődráta is
tovább nőhet.-az idézet az ingatlanmenedzser internetes újságból.

2010. november 22.

Az ügyfeleknek nem kis gondot jelenthet majd a visszaállni a teljes törlesztési
kötelezettségre, mivel annak összege érthetően magasabb lesz a fizetési
könnyítést megelőző időszakénál. Az MNB adatai szerint a harmadik
negyedévben már csak kis mértékben növekedett - hatról hét százalékra - az
átstrukturált hitelek állománya, ami mintegy 300-400 milliárd forintot jelent.
Ezen belül a 30 napon túli késedelembe esettek aránya 25-ről 27 százalékra
emelkedett az átstrukturált hitelesek között. Ennél rosszabb hír, hogy a 90

napon túl nem törlesztőké 12-ről 17 százalékra nőtt. Ha a teljes hitelállományt
vesszük, akkor abban a kedvezményes hitelesek aránya: a lakáshiteleseknél öt,
a gépjárműre kölcsönt felvevőknél nyolc százalék, vagyis összességében nem
tűnik soknak. Az átstrukturált hitellel rendelkezők felének azonban hat hónapon
belül lejár a könnyített időszak, ami 20-30 ezer szerződést érinthet - az MNB
adatai szerint.

A munkanélküliségi ráta jelenleg is 11 százalék körüli, így a háztartások
fizetőképességében jelentős javulás nem látható.

A könnyített törlesztés ugyanis csak azt tette lehetővé, hogy ne szakadjon meg
a visszafizetés, "élő" maradjon a hitelszerződés, de közben nem csökkent a
tőketartozás. Akinek ez az adóssága meghaladja az ingatlana értékét, azok
számára nem jelent kiutat semmilyen átmeneti törlesztési könnyítés.

A fordulópont a lakáshiteleseknél jövőre, április a közepén következik majd
be. Akkor szűnik majd meg a kilakoltatási moratórium. A mintegy 140 ezer
hitelszerződés esetében nem történt más, mint a megoldás elhalasztása. A
kereskedelmi bankok a hitelek átalakítása során nem kínáltak igazi megoldást
az ügyfeleiknek. 

2010. december 12.

Az egész ország belerokkanhat: egymillióan a kilakoltatás szélénEgymillió
ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt - legalábbis ez az
elképesztő tanulsága annak az adatsornak, ami a napokban látott napvilágot.
A PSZÁF adatai szerint ugyanis jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik
Magyarországon, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a
részletek fizetésével.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 4
Heti: 1
Havi: 14
Össz.: 4 898

Látogatottság növelés
Oldal: Információ
Végrehajtás helyett mi elérjük a megoldást a banknál - © 2008 - 2024 - vegrehajtashelyett.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »